A kullancsok

Manapság már nem csak erdeinkben, mezőinken találkozhatunk ezzel a veszélyes parazitával. A kullancsok leginkább a füves, bokros területeken élnek, a fűszálra kapaszkodva várják áldozataikat. A belterületek, parkok, kertek, játszóterek is sokszor fertőzöttek, olyan területek, ahol régen nem fordultak elő. Jelentőségük kiemelten fontos, a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni.

Ixodes hexagonus

Tavasszal, ha a hőmérséklet tartósan meghaladja az 5-10 fokot, megjelennek, és folytatják élősködő életmódjukat. Az elmúlt években többnyire enyhe lefolyásúak a teleink, ezek kedveznek a kullancsok elszaporodásának. A nyári időszakban általában nem láthatóak, mivel a száraz, forró időt nem szeretik. Ma már minden kutyát kezelni kell kullancs elleni szerekkel - szerencsére a választék elég nagy - mert a ház körül, a kertekben és az utcán is könnyen megfertőződhet kedvencünk. Ahhoz, hogy megfelelően védekezhessünk, ismernünk kell a vérszívók biológiáját, életciklusát.

Hazánkban kb. 20-30 kullancsfaj él. Alapvető, hogy a kullancs kizárólag vérrel táplálkozik. A pókszabásúak osztályába tartozó, négy pár lábbal rendelkező parazita táplálkozás előtt 2-6 mm. Vérszívás után azonban a nőstény egyedek akár 1-3 cm (!) nagyságúra is megnőhetnek. A nőstények és a hímek külsőleg különböznek. A nőstények hátát harmadáig, a hímekét teljesen beborítja, védi a kitinpajzs. A nőstény a környezetébe rakja le akár 10000 petéjét, majd elpusztul. Pár hét alatt kifejlődnek a lárvák, melyek rágcsálókon és gyíkokon élősködnek. A táplálkozás után földre pottyannak, és újabb alakot öltenek, átalakulnak nymphákká. Ebben a fejlődési stádiumban erdei kisemlősök, madarak, vadak vérét szívják. Újra leesnek a földre, és ott alakulnak át kifejlett egyedekké.

A kutyán (de bármely más állaton pl.: őz, róka stb.) megkapaszkodva keres magának egy kedvező helyet a vérszívásra, és napokig táplálkozik. Kedveli a vékonyabb bőrfelületeket (pl.: fül, szem környéke, belső combok), de nem válogat. A kifejlett kullancsok a kutya bőrén párosodnak. Ezután a hím a földre hullva azonnal, a nőstény peterakás után pusztul el.

A vérrel teleszívott kullancs bőrdaganatra hasonlít a gazdaállat testén. Ha a kutyánkat rendszeresen ellenőrizzük, aligha keverjük össze azonban a két állapotot. A kullancs pár nap alatt képes magát akár megszázszorozni, a bőrelváltozások kialakulásához azonban lényegesen több idő, akár hónapok is kellenek.

A legfontosabb tehát a megelőzés, azaz hogy a kullancs a kutyára jutva ne szívjon vért. Ha ezt sikerül megakadályozni, az általuk terjesztett kórokozók bejutását akadályozzuk meg a kutyánk szervezetébe. Nagyon fontos minden séta után a kutya testének óvatos átvizsgálása, átsimogatása. A szakszerűen eltávolított kullancs nem okoz problémát kedvencünknek. Semmiképpen ne kenegessük be a kullancsot, mert a potrohán lévő légjáratát eltömjük, így fulladozva még több kórokozót ürítenek bele ebünkbe. Azonnal ki kell csavarni csipesz vagy patikában kapható kullancskanál segítségével. (A kórokozók a potrohban vannak!) Az eltávolított kullancsot el kell pusztítani, mert ha elmászik, lerakja a petéit, és így tovább fertőz. A leghatásosabb védelem a kombinált módszer, azaz nyakörv mellett a rácsepegtetős (spot-on) szerek vagy spray-k használata. Állatpatikában, állatorvosoknál szakszerű tanácsot kaphatunk, figyelembe véve kutyánk fajtáját és életmódját is.

Legnagyobb problémát nem a kullancsok okozta vérveszteség jelent, hanem a vérszívás közbeni kórokozó terjesztés. A kullancsok fajtái más és más betegségek kórokozóit terjesztik.

A Lyme-kór

A legfontosabb tudnivaló a Lyme-kórról, hogy baktérium (Borrelia burgdorferi) okozta fertőzés. Ezért időben észrevéve jól gyógyítható antibiotikumos kezeléssel. Ez az egyik leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség a világon. Nem minden kullancsfaj terjeszti, hazánkban főleg az Ixodes ricinus nevű faj. A csípés után legalább 24 órával oltja át a baktériumot a gazdaállatba. Magyarországon főleg a dunántúli régióban található a legnagyobb százalékban (akár 35%) Lyme-kórt terjesztő kullancs. Fontos kiemelni, hogy a Lyme-kórral megfertőzött kutyától közvetlenül (kullancscsípés nélkül) nem fertőződhetünk meg. A lappangási idő általában 1-4 hét, de akár néhány hónap is lehet! Mindenképpen figyeljük meg kutyánkat, ha kullancsot találtunk benne. A csípés helyén kör alakban bőrpír látható. A kutya levert, lázas, bágyadt lehet. Tapasztalhatunk étvágytalanságot, izom- és ízületi fájdalmat, az ízület meg is duzzadhat. Ritkán szívizomgyulladást is okozhat. A diagnózis felállítása nem könnyű, mert más baktériumos fertőzés is okozhat hasonló tüneteket.

A már többször kiemelt, megelőzésre használt kombinált védekezési módszer mellett vannak a forgalomban kutyák részére Lyme-borreliosis elleni vakcinák, melyeket helyesen alkalmazva jó védelmet alakíthatunk ki a kórokozóval szemben.

A beteg kutyát hagyjuk pihenni, meleg száraz helyen. Szükség lehet fájdalomcsillapító szerekre is, amit természetesen csak az állatorvos írhat fel kedvencünknek az antibiotikumokkal együtt.

A Babesia (Babesiosis)

Nagyon gyakori kullancs által terjesztett egysejtű élősködők az egyes Babesia fajok. Fontos tudni, hogy a fertőződéshez általában egy napi vérszívás szükséges, rövidebb idő alatt ritkán fertőződik az állat. A paraziták a vörösvértestek szétesését okozzák. A szétesett vörösvértestekből méreganyagok képződnek, melyek eltömítik a vese csatornácskáit. Ez a vizelet termelődősét akadályozza, vagy meg is gátolja. A kutya ennek következtében kevesebb vizeletet ürít. A lappangási idő 5-20 nap, melyek után jelentkeznek a tünetek. A leggyakoribbak: bágyadtság, étvágytalanság, hányás, láz, valamint a véres vizelet (sötét sárgásbarna). Ritkábban idegrendszeri tünetek is előfordulnak: ingadozó járás, végtag gyengeség, akár végtagbénulás. Ha ilyen tüneteket tapasztalunk ebünknél, késedelem nélkül forduljunk állatorvoshoz. A kezeletlen állat nagyon hamar súlyos állapotba kerül, és végül a betegség gyakran a kutya halálához vezet!

A betegség előrehaladtával a kutya nyálkahártyáján vérzések és fekélyek jelentkezhetnek. Depresszió, letargia, akár kóma is felléphet. A vérszegénység a vörösvértestek szétesése miatt (esetenként egyéb okok is közrejátszanak) alakul ki. Gyors lefolyás esetén a kutyán sajnos nem tudnak segíteni. Az állat hirtelen rosszulléte, lebénulása, elhullása tapasztalható. A fertőzés utáni gyors diagnózis sem garancia az állat életének megmentésére, de az esélyeit nagyban megnöveli.

Sajnos néhány Babesia törzs rezisztensé kezd válni az eddigi hatóanyagokra, ezért sem egyszerű a kezelés. Mindemellett speciális fajtája is van a betegségnek, melynek kezelése az állat immunrendszerének hibás működése miatt nagyon nehéz. Mindenképpen figyelemmel kell kísérni kutyánk állapotát a kezelés utáni hetekben is. A betegség lefolyása alatt a gyógyszeres kezelés mellett nagy mennyiségű folyadékbevitelre van szükség a vesék alapos átmosásához. Ha kutyánk nem hajlandó inni, infúzió bekötésével is juttathatunk be folyadékot szervezetébe.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. Lényegében ez kimerül a rendszeres kullancsirtásban és a kutya folyamatos megfigyelésében. Sajnos eddig hatékony és megbízható védőoltást nem fejlesztettek ki. A betegség kezelésére alkalmazott gyógyszerek megelőzésre nem megfelelőek. Itt is ki kell emelni a kombinált védekezési módot, mert önmagában alkalmazva egyik kullancs elleni szer sem hatásos (nyakörv, spray, rácsepegtetős szerek).

Forrás:

A Vadászkutya 2007/1 50-51.o.

A Vadászkutya 2007/4 60-61.o.

A Vadászkutya 2008/2 58-59.o.